Amikor egy mássalhangzót képzünk, a szánkat elhagyó levegőáramot
módosítják különböző a nyelvel vagy ajkakkal képzett akadályok. Ezek
olyan hangokat eredményeznek, melyeket csoportosítani lehet mint
hörgős, sipolós, csörgős, stb. hangok. Enélkül magánhangzókat képeznénk.
A legtöbb mássalhangzót közel ugyanúgy ejtjük mint angolban (sok
megegyezik a magyarral is). A fő eltérés a g, j, r, v és w
betűknél található.
A holland tartalmaz további három mássalhangzó kombinzációt, melyek
egy új hanggá olvadnak: ch, sch, ng.
b
B-nek ejtik.
pl. breed (széles), blauw (kék), boven (fenn)
Amennyiben a szó végén szerepel p-nek ejtik.
pl. krab (rák), kwab (lebernyeg), web (háló)
c
I és e betű elött sz-nek ejtik.
pl. centrum (központ), cinema (mozi)
minden egyéb esetben k-nak ejtik.
pl. cacao (kakaó), creatif (kreatív)
d
D-nek ejtik.
pl. dame (dáma), dief (tolvaj), dwerg (törpe)
Amennyiben a szó végén szerepel t-nek ejtik.
pl. hond (kutya), kleed (szőnyeg), land (ország)
f
Az f betű kiejtése nagyon hasonlít a v-re és w-re. A hollandok
a v-t kicsit f-nek ejtik, a w-t kicsit a v és w között valahol.
pl. fier (büszke), fout (hibás), Fin (finn ember), fraai (gyönyörű)
g
A híres holland torokhang. A kiejtése mintha a torkunkonragadt
valami kiköpése elött, közben egy h betűt próbálnánk kiejteni.
pl. geinig (muris), grap (vicc), berg (hegy)
h
H-nak ejtik.
pl. hoofd (fej), hals (torok), hemel (menyország)
Sokaknak gondot okoz a g és h megkülönböztetése. A következő
szópárokkal gyakorolhattok:
pl. gaan (menni)/haan (kakas), goed (jó)/hoed (kalap),
gek (őrült)/hek (kerítés).
Egy kis nyelvtörő:
Het gaat heel goed. (Nagyon jol megy.)
j
J-nek ejtik.
pl. jas (kabát), koopje (üzlet)
k
K-nak ejtik, de picit röviden.
pl. koning (király), kwaad (mérges), klein (kicsi)
l
L-nek ejtik de kétféle képpen, ha egy magánhangzó elött áll,
akkor gyengédebben mintha utána szerepel.
A szó elején pl. lief (aranyos), lid (tag), lente (tavasz)
A végén pl. bril (szemüveg), deel (részesedés), smal (keskeny)
m
M-nek ejtik.
pl. muis (egér), markt (piac), man (férfi)
n
N-nek ejtik.
pl. naald (tű), nooit (soha), niet (nem)
p
Nagyjából p-nek ejtik.
pl. paard (ló), pijn (fájdalom), plak (szelet)
qu
A q betű csakis eredetileg idegen szavakban szerepel. Minden
esetben az u magánhangzóval együtt. A qu kombináció kiejtése
kicsit a kv-ra hasonlít.
pl. aquarium (akvárium), quiz (kvíz)
r
Hollandban kétféle képpen ejtik az r betűt, magánhangzó elött
spanyolosan vagy franciásan. Mássalhangzó elött és a szó végén
amerikai angolosan.
s
Sz-nek ejtik.
pl. stoom (gőz), slak (csiga), samen (együtt)
t
T-nek ejtik.
pl. taart (torta), trein (vonat), twaalf (tizenkettő)
v
Alig észlelhető különbség van a v és f között (lásd fentebb).
pl. vader (apa), lever (máj), vent (pasas)
w
V-nek ejtik, lásd fentebb az f-nél.
pl. wijzen (mutatni), wortel (gyökér), bewoond (lakatlan)
x
X-nek ejtik, csak kölcsönzött szavakban szerepel
pl. extra, exact (egzakt)
y
Ez a betű szerepelhet magán- és mássalhangzóként is. Mássalhangzóként j-nek
ejtik. Csak idegen szavakban fordul elő.
pl. royaal (nagyvonalú), coyote (prérifarkas)
z
Z-nek ejtik leginkább de van hogy sz-nek.
pl. zwaan (hattyú)
Mássalhangzó kombinációk
ch
Amikor a c és h betűket összekapcsoljuk a (holland) g-hez hasonló
hangot kapunk. A nyelvészek szerint a g-t és a ch-t különbözően
kellene ejteni, de a hollandul beszélők többsége ezt már nem
különbözteti meg.
pl. lachen (nevetni), licht (világos)
sch
Mint fentebb a ch csak sz előzi meg kiejtéskor.
pl. schip (hajó), schrander (okos)
ng
Ng-nek ejtik.
pl. wang (arc), zingen (énekelni)
Egy fontos szabály a mássalhangzókra:
egy szótag sosem végződik két azonos mássalhangzóra
Átvett szavak esetén megmaradhatnak a dupla mássalhangzók, pl. jazz, stress.
Zöngés és zöngétlen mássalhangzók
Hollanban vannak zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A hollandok gyakran kemény
(zöngétlen) és lágy (zöngés) mássalhangzóként hivatkoznak rájuk. A lágyakat azért
nevezik zöngésnek mert a hangszálak használatával képződik a mássalhangzó. A
kemények (zöngétlen) kiejtése szinte hangnélkül is lehetséges.
Minden zöngés mássalhangzónak van egy zöngétlen párja. Példáúl a b és p vagy
a d és t. Mint több nyelvben, beleértve az angolt, a zöngés mássalhangzókat a
zöngétlen párjukra cserélődnek. Pl. angolban a thief szó többesszámban a
zöngétlen f zöngés v-vé alakul.
A zöngés v és z átalakul zöngétlen f és s-é
Hollandban a szavak sosem végződnek zöngés z és v-re. Helyettük a zöngétlen
párjuk az s és f-et használják.
Vegyük példáúl a bazen (főnökök) szót:
Hogy megkapjuk az egyes számot el kell venni az -en végződést: baz
Valószínűleg feltünt, hogy a hosszú magánhangzó rövidre váltott,
tehát hozzáadunk egy extra a-t: baaz
Követve a szabályt, miszerint holland szó sosem végződik z vagy v-re,
kicseréljük a z-t s-re: baas
Egyéb példák:
Többes szám
Egyes szám
Többes szám
Egyes szám
scherven
scherf
druiven
druif
reuzen
reus
leuzen
leus
Az igékre ugyanezt a szabályt alkalmazzuk. Mint késöbb látni fogod a
szótári alakból a szótő megkapásához az -en-t le kell szedni.
Szótári alak
Szótő
Szótári alak
Szótő
durven
durf
blijven
blijf
wijzen
wijs
lezen
lees
Három további zöngés-zöngétlen páros létezik. A zöngés mássalhangzók
d és b párja a t és p. Ha a d a szó
végén szerepel t-nek ejtjük, a b-t pedig p-nek.
Ugyan őket nem cseréljük ténylegesen le a zöngétlen párjukra.
A harmadik páros a g és ch. A legtöbb hollandul beszélő
nem különbözteti meg őket.